A KÉT-FÉLE MEGISMERÉS

Üljünk le kényelmesen egy egyenes támlájú székre.

Csukjuk be a szemünket. Amikor valamiről gondolkodunk Egy-két percen keresztül gondoljunk a lábfejünkre anélkül, hogy ránéznénk. Milyen gondolatok ébrednek bennünk, ha a lábfejünk jut eszünkbe? Talán az, hogy tetszik vagy nem tetszik, esetleg az, hogy bárcsak másmilyen lenne, vagy hogy eddig milyen problémáink voltak vele. Nem szükséges semmilyen módon irányítanunk a gondolatainkat, csak hagyjuk őket szabadon vándorolni. Ne siessünk, adjunk magunknak egy-két percet arra, hogy szép kényelmesen a lábfejünkre gondoljunk. Közvetlen tapasztalás Most pedig tudatos figyelmünkkel forduljunk a lábfejünk felé, anélkül, hogy ránéznénk. Hagyjuk, hogy tudatosságunk bentről kifelé haladva kitöltse a lábfejünket, a csontoktól indulva egészen a bőrig. Érezzük a csontjainkat, a bőrből érkező ingereket ... A talpunk által közvetített ingereket, ahogy a padlón támaszkodik... Figyeljük meg, milyen a két felület találkozása. Most „szorítsuk ökölbe” a lábfejünket: pöndörítsük össze a lábujjainkat, amilyen erősen csak tudjuk, és közben figyeljük, milyen érzetek keletkeznek a lábujjainkban, a talpunkban, a bokánkban és feljebb a lábunkban. Aztán ernyesszük el az izmokat, és figyeljük, hogyan változnak az érzetek a lábunkban, ahogyan ellazul. Végül, mielőtt testhelyzetet váltanánk, irányítsuk a figyelmünket egész testünk érzetére, ahogyan itt ülünk.